Kettős érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Nem tudom mi bajom van vele, mert sok helyen annyira pontosan leírja még az én életem nagyobb vonalait is...
Nem is igazán értem, mit akart az írónő megmutatni; a valóságot? A kiégő kapcsolatokat? A kiégő embereket? Azt hogyan örökítjük át az örökölt sorsunkat? Mostanában én is sokat foglalkozom ezekkel a témákkal (valahogy pont most értem meg rá, amikor éppen divatos lett, vagy talán most kezdek kilátszani a gyereknevelés-családüzemeltetés nemes feladati alól, hogy egy kicsit mással is foglalkozzak ne csak a táplálással, tiszta gatyákkal?), szeretném én is megérteni a gyerekkori traumáimat, mitől működöm úgy ahogy működöm, merre mehetnék tovább, hogy feloldjam ezeket az elakadásokat és javítsak a magam és a környezetem helyzetén.
Az én korosztályom esetleg az első, amelyik már ki is meri mondani ezeket a problémákat? Vagy valamivel most kerültünk tömegesen szinkronba? És hová vezet ez az út? Mert göröngyös, annyira göröngyös, hogy néha úgy érzem, nem is érdemes menni rajta... ugyanúgy, mint a könyv főhőse...
És valahogy mégsem érzem igaznak és valósnak ezt a könyvet. Nem tudom mi az oka.
6/10
És akkor a hivatalos fülszöveg:
Egy mai és mégis kortalan regény arról, hogy egy nő lehet más és több, mint a rá osztottszerepek." - Palotás Petra író A boldogságod kulcsa a kezedben van! ,,Szia, Szivi, mikor menjek hozzád legközelebb? Csók, Zsolt" Beáta nem hisz a szemének, amikor a pár nappal korábban váratlanul elhunyt édesanyjatelefonjában ilyen és ehhez hasonló üzeneteket talál. Ezenfelül Szilvia táskája egy különös kulcsot rejt, amelyen szintén az ismeretlen férfi neve köszön vissza. ,,Ha megtalálod ezt a kulcsot, mielőbb add oda Kalosa Zsoltnak." - olvasható a kulcstartón.A család élete fenekestül felfordul, miközben a nyomozás során egyre több mindenre derül fény az anyuka boldognak vélt életével kapcsolatban. Ez pedig nagy változásokat indít el a lányban, akinek életútja kísértetiesen hasonlít anyjáéra.Tényleg ő sem vágyik másra az anyaságon kívül? És vajon miért vezet titokban naplót az éjleple alatt? Zubor Rozi háromgyermekes IgenAnya, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat társszerzője. Megható és elgondolkodtató első regénye egy érzelmi utazásra invitál önmagunkba.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése