Összes oldalmegjelenítés

2015. február 12., csütörtök

Tetten éretett ...

Bella ma reggel lopott és rajtakaptam :-)

A corpus delictit kénytelen voltam már kimosni, mert Őnagysága nem csupán lerángatta a cipőtartóról (igen, elismerem, egy kardigánnak nem a cipőtartó tetején a helye, főleg nem hanyagul oda vetve...), nem csupán összegyűrte, de bájos vigyorral azon az álszent pofáján még rá is feküdt és mindezen gaztettek után még büszke is volt magára.
A képen éppen a lebukás pillanata, amikor kissé ingerülten próbálom rávezetni Bellát, hogy nem feltétlenül tetszik nekem, amit művel... de a "Kihez beszél ez a nem normális?!"-arckifejezésnél többet nem igazán tudtam nála elérni...


Eltartott egy darabig, amíg a kardigánomat kirángattam a koszos alól, mire is a drága meglehetősen szemrehányóan reagált...

2015. február 10., kedd

Árulom az autómat...

... bőven árán alul... és még ebből is alkudoznak, sértően, megalázóan. Annyira, hogy keserű tőle a szám íze...

2015. február 8., vasárnap

Már megint...

 ... áldoztam Mozaik-Isten oltárán :-)

És az elmaradhatatlan átvilágítósdi :-)


2015. február 3., kedd

Fonalas hancúrozásaim...

... avagy mit tehet az ember lánya egy kiadós légcső-gyulával az ágyban :-), hát persze, hogy befejezi a félbehagyott, horgolmányokat! :-)

Én sem bírtam ki, kedvet kaptam a
többi horgolós-bloggertől és nekivágtam
egy körmellénynek. Középkék,
gyapjú-kevert szálas fonalból készült.

Ez lett belőle:

 Ilyen a minta közelről, nem egyszerű, de rendkívül szórakoztató.
És ilyen használat közben:













Azután befejeztem egy kis lila Oveját 
is (minta itt). Sajnos nem maradt
elegendő fonal egy szép kis befejezéshez,
így a maradék fonalból apró pomponok
készültek:
Ennek az Ovejának az elődje, sokkal finomabb orgona lilából volt velem tavasszal, amikor is kórházban töltöttem néhány napot. A legkedvesebb nővérke olyan imádattal nézte, simogatta, hogy a végén nekiadtam, így magamnak egy újabbat kellett horgolnom :-).


Azután, készült még ez is, amin
befejezni való ugyan már nem volt,
de még fotó sem készült róla,
így most azt pótoltam:










No, lássuk... mi is volt még:


Ezt a nyakmelegítőt lustakötéssel kötöttem még a Karácsonyi lazulás során, ezzel sem volt tennivaló, csak az a fránya fotózás maradt le.

Imádom ezt a fonalat, gyönyörű színe van, sajnos a fénykép nem adja vissza a szépségét, kék is, zöld is, van benne egy lehelletnyi mustár is imitt-amott... szóval gyönyörűűűű :-).










Tündér Buci kiránykisasszonyunk még a nyár végén csonkításos transzformáció során új formát és új értelmet nagy kedvenc Klamath kendőmnek (az akkori bejegyzés itt). Mot, mivel nyolc napig nyomtam az ágyat, időm, mint a tenger, rászántam magamat, hogy lebontsam és újrahorgoljam a Klamathot (minta itt).

Hát nem lett tökéletes, még csak szép sem... :-(... (kinyírom azt a büdös Macát...)

Aztán még mit is csináltam... ?


Hát, befejeztem ezt a mustárszínű kagylómintás (na, persze, hogy:) kendőt! :-)



és közben jó sokat köhögtem és köhögtem, és sokat aludtam és faltam a vitaminokat és a végére meggyógyultam! :-)

2015. január 26., hétfő

Párban szép az élet...

...ezért a tányérhoz készült egy mécsestartó is. :-)

Majd rá nem sokkal már fájt a torkom, pár óra múlva pedig lazán ágynak estem...



...és azóta is ott vagyok.



2015. január 24., szombat

Megint, megint... vagy még mindig... ?!?!?

 Nagyon szeretem az üveg tányérokat, de be kell látnom, egy idő után már elég csúnyák, ütött-kopottak lesznek. Mármint amelyik nem törik el. Ez a túlélők sora... mint ennek is.
 Mit lehet ilyenkor tenni?

Ugye, hogy nem volt más  választásom, kénytelen voltam kirakni? Mármint mozaikkal.

Ez volt az első verzió. Nem tudom mi volt a fugázóanyagban, de még szinte el sem kezdtem felkenni, már betonkeménységűre száradt...




Nem sok hiányzott, hogy sírva 
fakadjak, amikor muszáj volt levakirgáljam egyenként a kockákat, no meg lekapirgáljam mindről a selejtes fugaanyagot.


 Letakarítottam a kockákat, gyöngyöket, üvegkavicsokat és ma délelőtt újra nekiugrottam...
Kicsit más lett (ez :-) ), de szerintem legalább olyan jó lett ez is.










...és a fuga is jobban sikerült... (nem volt olyan jó, mint máskor, de azt hiszem rájöttem, ezzel a fajtával hogyan kell bánni.







 És akkor jöjjön a mániám: hátulról megvilágítva, ahogyan áttör a fény...

 



2015. január 22., csütörtök

Torok cukorka házilag :-)

Dermedő-félben a torokfájásra, köhögésre való saját gyártású cukorkák (családom egyik tüneményes tagja, volt olyan drága és brutálisan megfázott, neki készült S.O.S).
 A recept rendkívül egyszerű:
1 bögre nádcukor, 1/2 bögre víz, 1 ek. méz, 1/2 kávéskanál reszelt gyömbér, 1/4 kávéskanál őrölt szegfűszeg.
Két adagot készítettem, az elsőt a fentiek szerint, de még a fagyasztóban sem volt hajlandó megszilárdulni (mondjuk nem gond, eliszogatjuk szirupnak), a másikból totál kihagytam a vizet; az az adag van a képen, prímán dermed :-). Mondjuk valami kisebb forma kellene hozzá, mert  ez akkora nagy, hogy ketté kell törni :-). Viszont a gyömbér-citrom-méz-szegfűszeg quartettől nagyon finom; egyszerre édes és savanykás és még kicsit csíp is... Na, egy szónak is 100 a vége, nagyon jó lett! :-) reszkethetnek a bacik, mi felkészültünk! :-)

2015. január 18., vasárnap

Az őrült leander a tél közepén...

Az, hogy a hibiszkuszom egész évben ontja a virágokat, rendben van...

 ...Hogy a flamingóvirágom nyár közepe óta telis-teli van virággal (igaz, aprócskákkal, de Istenem, ne kívánjunk egy ekkorka növénytől egész estét betöltő virágokat!)...




...de hogy az előszobában telelő leander is virágba borult (nyáron csak két kis satnyaságot hozott tápoldat ide, vagy, oda: nem muzsikált)...?!?!? Hát ki látott már ilyet?


Szombat este a befejezetlenek befejezésének jegyében

 Régóta várta már a befejezést ez a mozaikos doboz és a hozzátartozó mécsestartó, hát most befejeztem őket.

 
... itt már a fugázóanyagba burkolva várják a száradást...





... és készen: halványlila festést kapott kívülre, belülre a szokásos törtfehéret a doboz,

 ... és nagyjából ilyen színe lesz a mécsestartónak, ha a gyertya megvilágítja belülről :-)


Készült még egy mécsetartó a sakk-készletből-ékszerdoboz színeiben is :-)



Próbálok életet lehelni egy félresikerült mozaiktálba is, ami nyár óta csak heverészik a lomok között... már félig-meddig látszik az alagút vége, de még mindig nagyon gázos...egyenként kell visszavakarászni az üvegeket egy rendkívül rosszul elsült fugázás alól...



Mini sakk-készlet átalakulása ékszerdobozzá

Ilyen volt...

a figurák már rég kiköltöztek a dobozkából, a politúrozás megrepedezett... és úgy egyáltalán...

 lealapoztam és elkezdtem ragasztgatni... és csak ragasztgattam ...


...és hipp-hopp, már készen is volt...






...lefestettem a végeleges színekre kívül-belül (törtfehér és zöld), majd kifugáztam és ilyen lett. :-)