Összes oldalmegjelenítés

2014. október 21., kedd

Bár sosem voltam...

... igazán elhivatott bio-öko-cuccos felhasználó, de azért igyekezetem mindig is. Vannak dolgok, amiket nagy előszeretettel használok a háztartásomban, pl az ecetet bárminemű felületek megtisztításához, öblítéshez, aztán mosószodát, mosódiót a színes ruhákhoz, de ha az élet úgy hozza, (és ráadásul még akciós is) én bizony úgy megveszem a folyékony mosószert, mint a sicc. :-)
Valahogy ehhez a félig-meddig öko-bio cuccos felhasználáshoz kapcsolódik azt hiszem, hogy már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy valami fincsi krémet kellene kutyulnom, mert hát én sem fiatalodom és ezzel együtt a bőröm is kicsit több törődést kíván :-).

Néhány hete szegény anyám elég kínzó visszérfájdalmakon ment át, én kis segítőkész pedig emlékeztem egy jó kis gyulladáscsökkentő krémre, amit akkortájt olvastam, persze futólag :-), így aztán újra megtalálni is szép feladat volt! :-) De meglett, megkutyultam és még használt is! :-) Vagy, ha nem, akkor sincs baj, lényeg a lényeg: a fájdalom elmúlt! :-)

A nyár elején résztvettem egy céges rendezvényen, ahol Messzelátóék tartottak bemutatót, sőt lehetett kutyulni nekünk is. Mit szépítsem a dolgot: megfertőződtem! :-)

Ma elkészültek az első saját célokra készült kence-ficék, saját készítésű kence-fice tárolóban (az ötletet Messzelátó Egyesület-éktől kaptam azon a bizonyos munkahelyi rendezvényen, amiért hálás köszönet ezúton is! ).














Most szemránckrém készült barátnői (ők bolti tégelyekben kapják a fehér cuccot) és saját felhasználásra (falatnyi alapanyagból ugyanis kapitális mennyiség jött ki- az enyém a narancsszínű ice-teás kupak-tégelyben csodálható meg),



























illetve testápoló kence-fice (nagy fémdoboz - itt egy kicsit elnéztem a doboz méretét, de hát ez van, nem lehet minden tökéletes!), Holnap testápoló tömböt és levendulás füdőbombát fogok gyártani, ha még bírom enegiával, még a krémdezodorba is belevágok . Meg a szájfényt is kipróbálom... .




 Délutánra még maradt egy kis energiám, így gyors sikerélményként összehoztam ezt a kis csini nyakláncot.  Zöld csiszolt, bronz láncon :


És hogy ne teljen el nap állat nélkül: Micike.
Demonstratív  befordulással éreztette a drágám, milyen megvetendő módon is élünk mi emberek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése