Nem friss film (2014-es). Nem először látom, nem is másodjára, de nagyon jó. Hátborzongató, de nagyon jó.
Fiatal házaspár, szépek, okosak, saját házban laknak, van kis pénzük, az ember nem is gondolná, hogy belül már minden szétesett. Kevés odafigyeléssel még talán minden megjavítható lenne. Talán csak fel kellene idézniük az első napok érzéseit... ám a férfi túl gyenge és nem harcol, a nő pedig túl beteg és harcba száll.
Egy nap Nick elindul otthonról majd megérkezik egy kocsmába (amiről kiderül később, hog az övé). Aznap van az ötödik házassági évfordulójuk feleségével és ő mégsem otthon ünnepel. Pedig Amy otthon van.
Hamarosan az egyik szomszéd telefonál, hogy a macska az utcán kószál, ezért Nick felpattan, hazaszalad. A macska sosem mehet ki a házból, tehát valaminek történnie kellett. Amy, a felesége eltűnt. Néhány, a nappaliban felborult bútor meggyőzi Nicket, hogy valami gáz van, ezért riasztja a rendőrséget. A rendeőrök meg is érkeznek, a szkeptikus segédrendőr és megértő, segítőkész nyomozónő, dehát ki ne lenne megértő és segítőkész a jóképű, sármos, riadt férjjel (Ben Affleck), aki értetlenül áll az események előtt.
A nyomozónő döbbenten konstatálja, hogy eltűnt feleség nem más, mint gyermekkora kedvenc könyv-sorozatának főhőse: Csodálatos Amy, a kislány akinek életébe olvasók millióit engedte, csábította be Amy (Rosamunde Pike) írőnő anyja, tönkretéve ezzel lány jelenét, múltját és jövőjét. Amy gyönyörű, tehetséges, intelligens, mégis valami megmagyarázhatatlan szomorúság lengi körül, valami nincs rendben nála, benne, a környezetében, a fejében, a viselkedésében, úgy egyáltalán túl szép, hogy igaz legyen.
Érdekes film, mert lépésenként épül fel, gondosan kidolgozva. Apránként tekinthetünk vissza a múltba, a korábbi mozaik kockákért és apránként ismerjük meg a jelent, hogy mi vezetett az események ilyetén alakulásához és lépésenként kapjuk az információkat, hogy elgondolkodhassunk, ki is a felelős.
Sokáig, feltehetően, mert nő vagyok, Nicket éreztem pozitív szereplőnek, neki drukkoltam, hogy jöjjön ki jól az egész helyzetből, őt láttam áldozatnak, de ha most visszagondolok, nem tudom megmondani egyértelműen ki az áldozat, ki a bűnös, hogy túlzott elvárásokról van-e szó, vagy elmebetegségről, beszélhetünk-e egyáltalán bűnösről, vagy úgy érdemlik meg egymást Nick és Amy, ahogyan vannak.
Mindössze két pozitív szereplőt tudok mondani, akik viszont sajnos nem főszereplők: Nick ikertestvérét, Margo-t, aki feltétlen szeretettel támogatja Nick-et még akkor is amikor már minden összedőlt és a rendőrnőt, Rhonda-t, akinek Amy előkerülését követően már meg van kötve a keze, hiába tudja az igazat, nem tehet semmit.
Nagyon jókat lehetne beszélgetni a filmről, mert több aspektuból is nézhető a helyzet, a szerepők olyan mértékben összetettek, hogy mindegyikük megérdemelne egy kis boncolgatást.Ki is az áldozat? Ki a nagyobb áldozat? Van-e értelme azt nézni ki a nagyobb áldozat? Lehetne-e pozitív vége a történetnek? És egyáltalán: milyen beteg világbn élünk?
A film Gillian Flynn azonos című regényéből készült, mely valós történeten alapszik.
10/9
Nick (Ben Affleck) és Amy (Rosamund Pike) ötödik házassági évfordulójukra készülnek. Viszont az ünnepi nap reggelén, Amy nyomtalanul eltűnik. Nick a rendőrséghez fordul, akik azonnal el is kezdik a nyomozást az ügyben. Ami során egyre több nyom utal arra, hogy a látszólag boldog pár élete számos sötét titkot rejt. A nyomozás előrehaladtával szinte mindenki arra gyanakszik, hogy Nick nem is olyan ártatlan, mint amilyennek beállítja magát. Számos hazugságon érik és a helyzethez képest, eléggé furcsán viselkedik. Amivel még inkább magára tereli a rendőrség és a média figyelmét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése